Kapcsolatom a futással

Természetesen az iskolában is volt a tesiórákon futás, na ott sem voltam jól! :) Inkább sprint. 60 méterbe beleadtam amit tudtam, de utána lehetett halódni! :) Hosszútávot nem bírtam, mert nem tudtam beosztani az erőmet. Illetve csak később jöttem rá, hogy menne jobban is, csak tartalékolok és nem adok bele mindent, mert mi van ha nagyon nagyon elfáradok és nem bírom a végéig! :O (ez még lehet bennem van)

Szóval ha futottam is, mert muszáj volt, akkor a csiga tempót vettem fel. Természetesen ez azt eredményezte, hogy mindig utolsó voltam futásban. Ezt azért kompenzáltam a labdajátékokban, kislabda dobásban és lelkesedésben, mert bár alkatom nem ezt mutatja, imádom a sportokat és sportolni!!! Sosem voltam vékony, lusta is voltam mindezek mellett és édesszájú. Ez vezetett oda, hogy nagyon nem szerettem magam, ami persze az életem minden területére kihatott/ kihat.

Na de vissza a futáshoz. 20 évesen elkezdtem küzdősportra járni! Imádtam, egy álmom vált valóra, egy szerelem! Nem, a rendszeres sport és odafigyelés mellett sem tudtam lefogyni! :O mondjuk azért nem voltam igazán kitartó.

Szóval itt is volt futás a téli és a tavaszi alapozásnál.  Bemelegítő kör, utána 5 kör egyben. Háhá első bemelegítés ok, de kb addigra értem be, míg a többiek már pihegtek és rákészültek a 2 km-re. Egy idő után mondtam az edzőmnek, hogy  én nem szeretnék az első után megállni, megyek inkább tovább és lenyomok annyi kört amennyit tudok. Azt hiszem egyszer elértem azt, hogy levánszorogtam egyben 5 kört, de ebben nem vagyok biztos. Egyszer azt mondták nekem, hogy béjvaccsosan futok!! :D természetesen, amikor lassítva mutatták a csini csajokat! Szóval ez így ment évekig. Amikor nem kellett akkor nem futottam, így nem fejlődtem. Aztán egy idő után az edzés intenzitásom is változott, akkor még kevesebb lett a futás.

dybermurph.jpg

foto:cybermurph.com

Nyavajgásaim közepette sokszor az volt a fejemben, hogy könnyű annak, aki nem doolgozik, vagy kötetlen a munkaideje, mert akkor tud sportolni. Ezen ma már csak jókat nevetek! :) Munka mellett is, sőt család, gyerekek, tanulás mellett is meg lehet oldani persze. Szóval pont a 2 hetes szabim közepette is felütötte a fejét ez a gondolat, épp nem nyaraltam, hát gondoltam basszus…. épp nem csinálok semmit, akkor irány a pálya. Betonon nem akartam futni, mert hogy izületgyilkos, háhhh ki sem próbáltam! :O Elautóztam a futópályáig és elkezdtem a köröket. 3 ment egyben! 1200 m…. hát nem ájultam el magamtól! ennyiért kár az üzemanyag odáig! Persze lelkesedés off, meg amúgy is én nem tudok futni! Az meg, hogy nyílt terepen, ahol sokan látnak és még beton is…. áááá nincs az a pénz!!!  Szóval elváltunk egymástól futással! Akkoriban azért szerettem a pályát, mert megrémisztett, hogy nem látom az út végét... Meddig fussak, hogy még haza tudjak menni, meg amúgy is... legyen egy pálya, ahol lehet körözni, ha már kell, akkor mindegy hogy hol!
Szerencsére újult "fejemmel" már ezen is túlléptem és megtaláltam az apró megoldásokat! :) 

snail.jpg

foto: womcq.com

De mindeközben tudtam, hogy a fogyáshoz kell a futás, mert azt tapasztaltam korábban is, hogy a legjobb faragó! Ezért tavaly év elején mikor belevágtam az életmódváltásba és a rendszeres mozgásba, akkor kíváncsi voltam mit bírok és lementem futni! Nagy slunggal belevágtam és eljutottam kb 400 méterig!!! :O Ekkor sem adtam bele mindent, de hogy úgy éreztem, hogy maratont futottam, az tuti! Utána azért nem mentem egyből haza, hanem egy kb 200méteres szakaszon ingafutásokat csináltam. Oda futás, vissza séta. Ez ment így pár reggelig, mígnem a térdem azt mondta, hogy állj! Nem emiatt, hanem már eleve rossz volt. Abbahagytam és ilyenkor hiába edzek mellette mást, nagyon nehéz újra nekiveselkedni. Nyáron aztán letöltöttem egy app-ot, mert csak motoszkált a futás bennem, ami mondta, hogy mikor kell sétálni és mikor futni, Ezzel is elvoltam egy darabig, aztán megint borult a napirendem és nem tudtam lemenni reggel futni. Még ott voltam fejben, hogy csak sötét, kihalt utcán futhatok, ahol senki nem lát! :) Edzettem tovább otthon, mígnem újra inspirációt kaptam és máris lent találtam magam! 

Hogyan és mi vett rá? Nemsokára....

Szép napot! :)